Hirtelen végigpergett bennem az elmúlt hónapok minden történése legalább olyan komolysággal, mintha életem utolsó pillanatának moziját néztem volna. Az a sorsszerűség, az a magával ragadó erő rémisztett meg, amely egészen idáig repített bejáratott hamiltoni mindennapjaimból. Miért van az, hogy az ember számtalanszor érzi a veszélyt, mégsem tesz ellene semmit?
T. G. Oaks, a kanadai kertészeti vállalkozó és felesége minden erejükkel és elhatározásukkal vetik bele magukat hihetetlen körülmények között megörökölt balatoni kúriájuk felújításba és hisznek abban, egy szezon alatt nemcsak tökéletes állapotú, vendégseregek fogadására alkalmas palotát építenek, hanem sikeres borászati vállalkozásukat is be tudják indítani. Ó, a boldog tudatlanok! — mondanánk hóbortosnak tűnő ötleteikre, ha nem ismernénk már jól a könnyelműségében is csalhatatlan ösztönű házaspárt. Az édesvízi mediterrán életformába, a szőlőültetvényekbe és a varázslatos Balatonba és természetesen, a nekik új otthont adó falu lakóiba egy életre beleszerető T. G. és Françoise számára finoman szólva sem indulnak zökkenőmentesen a dolgok: nemcsak az egyre jobban elmérgesedő szomszédi háborúskodással és a kúria körüli felújítási hercehurcával, hanem Oaks bogaras édesapjának hazaköltöztetésével is meggyűlik a bajuk. Ám minden nehézség ellenére Oaksék szép lassan ráébrednek, hogy a Fenséges Rommal nemcsak új otthonra, hanem egy szép, nagy családra is szert tettek.
Tóth Gábor Ákos háromkötetesre tervezett sorozatának második részében újra elmerülhetünk a semmi mással nem összetéveszthető, igazi balatoni mediterrán vidék hangulatában és életérzésében.
