Wilson Lewis egy átlagos augusztusi napon, miután hazaért a munkából, mit sem értve figyeli felesége csalódott arcát. Hiába próbálkozik: talán fodrásznál volt az asszony, talán valami felbosszantotta; nem jön rá, mi lehet az oka. És azt sem tudja mire vélni, amikor lefekvéskor Jane sírva fakad. Wilson megfeledkezett a házassági évfordulójukról. A huszonkilencedikről. És ezzel egy olyan úton találja magát, ahol azelőtt még nem járt, az első tétova lépéseket újabbak követik; a tét a házassága. Ahogy végiggondolja eddigi életüket, látja a küzdelmes éveket, az otthonteremtés, a gyereknevelés nehézségeit, a szükségszerű eltávolodásukat, de felrémlik előtte a kezdet is, amikor a zuhogó esőben belefeledkezve gyönyörködött a majd harminc évvel ezelőtti Jane arcában. Wilson talán már nem is emlékszik, hogyan kell egy nő szívét meghódítani, de most, ha meg akarja menteni a házasságát, nincs más választása. Nicholas Sparks megható regényében ismét a szerelem mindenhatóságáról ír – a Szerelmünk lapjai című könyvéből ismert Noah Calhoun és családja életét továbbszőve -, arról, hogy ha igazán akarjuk, sosem késő megváltoztatnunk a sorsunkat.
